Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MÁJ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE II

 

A  máj szerkezeti felépítése

A máj  szövettani strukturális összetevői a következők:

  • A mirigyes állomány a parenchyma

A mirigyes állomány a májsejtek a  hepatocyták rendezett lemezei, melyek felnőtt emberben egy sejt vastagságúak , míg  a fiatal szervezetben  kb. 6 éves korig két sejt vastagságú réteget alkotnak.

  • A kötőszöveti állomány a  stroma

Közvetlenül összefügg a máj külső felszínét borító Glisson-tokkal. Vérerek, nyirokerek, idegek és az epevezetékek találhatók  benne.

  • Sinusoidalis kapillárisok

A májset lemezek közötti folyamatos réteget alkotó laphámsejt réteggel (endothellel) borított kapillárisok.

  • Perisinusoidalis tér (Disse-tér)

A sinusoid laphámsejt rétege (az endothel ) és a májsejtek a hepatocyták közötti teret nevezik így.

Májlebenykéknek  három változatát különítik el :   a klasszikus lebenykék , a portális lebenykék  és májacinusok.

  • Klasszikus lebenyke

A klasszikus májlebenyke egy nagyjából hatszögletű szövethalmazként látható a máj  mikroszkópikus szövettani képén. A véna  portae és az artéria  hepatica ágainak májon belüli megoszlásán alapszik. A sinusoidok kevert portális és artériás vérrel mossák át a sejteket. A lebenyke mérete durván 0,7×2,0 mm. Közepén helyezkedik el a viszonylag tág  véna centralis, ide kapcsolódnak  a sinusoidok. A sejtlemezek innen terjednek sugárirányba a periféria felé. A hatszög sarkainál pedig a portális hármasok, a triászok találhatóak. Ennek éleinél a kötőszöveti  állomány a stroma és a májsejtek a  hepatocyták között az ún. Mall-terek találhatóak. Az emberi máj felépítésére jellemző, hogy normál állapotában az egészséges szervben  igen kevés lobulusok közötti ( interlobuláris ) kötőszövet van, ellentétben például a sertés májával melyben könnyen felismerhetőek a klasszikus lebenyke körvonalai a nagyobb-mennyiségű kötőszöveti állomány miatt.

  • A portális lebenyke

A portális lebenyke a máj  külső elválasztású (exokrin) funkcióját, az epekiválasztást látja el. Így ennek tengelye a klasszikus lobulus portális triászának lobulusok közötti  epevezetéke, külső élei pedig három szomszédos véna centralis közé rajzolt képzeletbeli vonalakat alkotnak. Ezek a  vonalak egy nagyjából háromszögletű idomot határolnak, melyek a klasszikus lebenyke epét termelő részeit tartalmazzák.

  • Májacinus,a májvégkamra

A májacinus mutatja a legjobb összefüggést a májban történő vérátáramlás mértéke az úgynevezettt  vérperfúzió és a máj állapota, patológiája között. A májnak az a rombusz alakú egysége, melynek rövid tengelyét két szomszédos klasszikus lobulus közötti portális triász végágai alkotják, hosszú tengelyét pedig az előbbihez legközelebb eső két véna  centralis közé húzott egyenes.

A májsejtek a  hepatocyták minden egyes mirígy végkamrában  acinusban három koncentrikus körbe rendeződnek a rövid tengelyt körülvéve:

1. zóna: A klasszikus lebenyke perifériájának felel meg, így a v. portae és a. hepatica ágaiból származó vérellátáshoz legközelebb található.

2. zóna: Az 1. és 2. zóna közötti réteg , de nincsenek éles határai.

3. zóna: A v. centralishoz legközelebbi, a rövid tengelytől legtávolabbi réteg . A klasszikus lebenyke legbelső központi  részének felel meg. Az 1. zóna sejtjei kapják először az oxigénben és tápanyagokban gazdag vért, ezért ezek halnak el utoljára keringési elégtelenségben, és elsőként regenerálódnak. Ezzel szemben a 3. zóna sejtjei mutatnak először elhalásos tüneteket (nekrózist) csökkent vérátáramlás esetén és elsőként mutatnak zsírfelhalmozódást, de utoljára reagálnak epepangásra és  a toxikus anyagokra.

                                   

az-egeszseges-maj--szerkezete.jpg

                                             Az egészséges máj szerkezete

A perisinusoidalis tér (Disse-tér)  A perisinusoidalis tér a májsejtek a  hepatocyták és a vér közötti anyagkicserélődés helye. A hepatocyták alaphoz tartozó , basalis felszíne, a sinusoid endothelsejtek és a Kuppfer-sejtek basalis felszíne között fekszik. A májsejtekről szabálytalan mikrobolyhok nyomulnak be ide, melyek mintegy hatszorosára növelik az anyagkicserélődésre szolgáló felületi felszínt. Mivel az endothel sejtek itt nem folyamatosan összefüggő réteget alkotnak  és így  nincs folyamatos alaplemezük ( lamina basalis), a vérplazma és a májsejtek között így nem jön létre  jelentős gátló réteg (barrier). A májsejtek által termelt fehérjék és lipoproteinek a Disse-teren keresztül kerülnek be a vérbe (transzport út).  Az itt található Kuppfer-sejtek a sinusoid bélését képezik, nyúlványaik a sinusoidok belsejébe nyomulnak. Ezek alapján részt vehetnek a sérült és elöregedett vörösvértestek feldarabolásában, melyek a lépből a véna portae-n keresztül jutnak ide. Itt találhatóak a máj csillagsejtek (Ito-sejtek) is, melyek A-vitamint tárolnak, de patológiás körülmények között kollagént (jellegzetes kötőszöveti fehérjét )szintetizáló myofibroblaszt sejtekké differenciálódhatnak.

                                       

a-maj-ultrahangos-kepe.gif

                                                       A máj ultrahangos képe

 

 

 

 A máj funkciói 

A máj mint az  anyagcsere legfontosabb szerve  a következő élet folyamatokban vesz részt:

  • szénhidrát anyagcsere
    • normális vércukor a glükózszint fenntartása,
    •  a májban tartalékoltössztett szénhidrát a glikogén lebontás (glikogenolízis)
    • glükoneogenezis, azaz a glükóz szintézise hosszú éhezés során nem szénhidrát alapanyagokból
    • glikogén szintézis (glikogenezis)
    •  gyümölcscukor a fruktóz, galaktóz ( tejcukor egyik alkotó része) szőlőcukorrá , glükózzá alakítása
  • fehérje anyagcsere
    • plazmafehérjék szintézise (immunoglobulin és komplement fehérjék )
    • véralvadási faktorok szintézise (II, V, VII, IX, X, XI, XII, C és S protein)
    •  a karbamid az urea szintézise
    • aminosav anyagcsere
    • K vitamin dependens faktorok szintézise
  • lipid anyagcsere
    • zsírsav szintézis és lebontás
    • koleszterin szintézis és kiválasztás
    • lipoproteinek szintézise
    • ketonok képzése ,a ketogenezis
    • az epesavak  szintézise
    • D-vitamin hidroxilációja
  • hormon anyagcsere
  • polipeptid hormonok (inzulin, glukagon, ösztrogén lebontás)
  • méregtelenítés
    • gyógyszerek, mérgek, toxikus anyagcseretermékek lebontása, kiválasztása (fehérjéhez kötéssel vagy kémiai átalakítással)
  • filtráló szűrő mechanizmusok
    • a Kupffer sejtek a mononukleáris fagocitarendszer tagjai
  • tárolás
    • glikogén
    • A, D, B12 vitamin
    • vas (ferritin vagy hemosziderin formájában)
  • az epefesték a bilirubin metabolizmus és kiválasztás.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Tarján

(Márton József , 2010.11.07 19:13)

Kissé bonyolult a szöveg,de érdekes